Nagy-Somlói borvidék


Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el. A borvidék szempontjából jelentős helyi időjárási jelenség, hogy jégeső aránylag ritkán éri a Somlót. Rendszerint a jégeső a hegy aljáig vonul, majd a felhő kétfelé válik, és a Somló csekély kárral menekül meg a jégtől. A szőlő érlelésének az aránylag meleg éghajlaton kívül a fekete bazalt hőelnyelő tulajdonsága is kedvez. A bazalt a nappal elnyelt hőmennyiséget éjjel egyenletesen visszasugározza. A szőlőket így folyamatosan meleg veszi körül ez pedig szemek érlelését kedvezőbben befolyásolja. A gazdag ásványi összetételű bazalt mállásából származó, kitűnő termőtalaj és az egyenletes meleg egyaránt hozzájárulnak a somlói bor egyediségéhez és minőségéhez. Ezen borvidéken jellemző bakművelés kézi munkaigénye nagy és az így művelt szőlő hozama is elmarad az egyéb korszerű művelésmódokkal elérhetőtől. Ezért manapság a Somlón csak az amúgy is nehezen gépesíthető meredekebb, magasabban fekvő és a nehezebben megközelíthető területeken használnak bakművelést. A bakművelésű szőlő minősége és várható cukorfoka rendszerint jobb mint a jól gépesíthető művelésmódoké, emiatt a magasabb minőséget megcélzó termelők gyakran előnyben részesítik ezt a művelésmódot. Somló jellegzetes fehérbora a juhfark. A juhfark mellett itt érdemes megkóstolni a furmintot és a hárslevelűt.