Tokaji borvidék


A világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője. A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet, illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nemcsak Tokaj-Hegyaljára jellemző. A termőhely, a különleges mikroklíma, a megfelelő szőlőfaj (Furmint, hárslevelű, muskotály,zéta,kövérszőlő,kabar) és a környező folyók egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, ami viszont a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, a tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztető íze, illata, zamata, sötét aranysárga színe és viszonylag magas, 14 térfogatszázalék körüli alkoholtartalom. Aszerint, hogy hány puttonyos aszút, (ez lehet 3, 4, 5 vagy 6 puttonyos) akarnak készíteni, annyi puttony aszúszőlőt kell egy gönci hordóban megadott mennyiségű musttal vagy erjedő musttal (murcival) vagy azonos évjáratú borral összekeverni. Egy puttony 27.2 l.