Villányi borvidék


A Villányi borvidék úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében, Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Villány az a szőlőtáj, amely a legjobban hasonlít a külföldi nagyokra: az egész tájat szőlő borítja, rádásul ez a táj elképesztő gondozottságot mutat, melyet csak a legkívánatosabb borvidékeken láthatunk a világban. Villány a legdélibb fekvésű borvidékünkön, szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz. A 18. században idetelepült svábok meghonosították a Portugiesert (korábban Kékoportót), mely máig egyik fő fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxérajárvány után a francia fajták: a Cabernet franc és sauvignon, a Merlot és a Pinot noir. Legismertebb, legmelegebb dúlője a Kopár. Kikerics a villányi borok védjegye. A magyar kikericset ábrázoló védjegy jelentése a villányi borok címkéjén - csak a 2006-os évjárattól kezdve - a gondos és szorgalmas kezek által, szabályozott körülmények között készített, a borvilág egyik legérdekesebb borvidékén termett bort jelenti. A kikerics a villányi védett eredetű borok szimbóluma, a villányi borok védelmét és hitelét jelzi.